A képviselőház ülésén Deák Ferenc kifejtette, hogy „a vallások egyenjogúsága azt kívánja, hogy a hon minden polgára, bármely hitfelekezethez tartozzék is, szabadon élhessen saját vallásának szabályai szerint”.

I. Ferenc József király szentesítette az 1868:XXX. törvénycikket A Magyarország, s Horvát-, Szlavon- és Dalmátország közt fenforgott közjogi kérdések kiegyenlítése iránt létrejött egyezmény beczikkelyezéséről. 49. §: a vallási és közoktatási alapok múltbéli tartozásait mindkét fél kölcsönösen leszámolja.

Megválasztották az országos zsidó kongresszus 220 képviselőjét. → december 10.–1869. február 23.

Br. Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter 21 131/1868. számú rendelete „a nemkatholikus iskolákba járó katholikus tanulók vallásoktatása tárgyában”. (A nem katolikus tanintézetek székhelyein ezentúl katolikus hitoktatókat neveznek ki.)

I. Ferenc József király szentesítette az 1868:XXXVIII. törvénycikket A népiskolai közoktatás tárgyában, amely szabályozta a gyermekek iskolakötelezettségét. Elismerte egyebek között a hitfelekezetek iskolaállítási jogát, ha az állami feltételeknek megfelelnek, továbbá szabályozta az állam felügyeleti jogát is a nem állami iskolákban. A községek lakosaira bízta annak meghatározását, hogy hitvallásos (egyházi fenntartású) avagy községi legyen az iskola.

I. Ferenc József király szentesítette az 1868:XLIII. törvénycikket Magyarország és Erdély egyesítésének részletes szabályozásáról A törvény, hivatkozva az 1848. évi pozsonyi VII. és a kolozsvári I. törvénycikkekre, kimondta, hogy Erdély minden lakosa nemzetiségi, nyelvi és vallási különbség nélkül egyenjogú, s Erdélynek ezzel ellenkező törvényei eltöröltetnek. Azokat a törvényeket, amelyek az erdélyi területen és az ún. magyarországi részekben a bevett vallások vallásgyakorlati és önkormányzati szabadságait, jogegyenlőségét, egymás közti viszonyait, hatáskörét biztosítják, sértetlenül fönntartják, egyszersmind a görög és az örmény katolikus, valamint az ortodox egyházakra is kiterjesztik. Ennek értelmében Erdély törvényes negyedik nemzete lett a román, s ötödik befogadott vallása lett az ortodox vallás. A törvény 12. §-a érvénytelennek nyilvánította a szülőknek gyermekeik vallására vonatkozó megegyezéseit, és kimondta: a vegyes házasságokból származó gyermekek nemük szerint követik szüleik vallását.

I. Ferenc József király szentesítette az 1868:LIII. törvénycikket A törvényesen bevett keresztény vallásfelekezetek viszonosságáról. (Alapja az 1848:XX. tc.) „1. §: A törvény által megállapított föltételek és formaságok megtartásával mindenkinek szabadságában áll más hitfelekezet kebelébe, s illetőleg más vallásra áttérni.” (Áttérni a 18. életév betöltése, nőknél férjhezmenetel után szabad.) „11. §: Vegyes házasságok bármelyik fél papja előtt érvényesen köthetők. 12. §: A vegyes házasságból származó gyermekek közül a fiúk atyjok s a leányok anyjok vallását követik.” A törvény az egyenjogúság szellemében mondta ki azt az alapelvet, hogy az állami és községi szubvenciókat a hívek számaránya szerint kell szétosztani.

A pesti vármegyeháza üléstermében a magyar és erdélyi izraeliták képviselőinek egyetemes gyűlése a magyar zsidóság helyzetéről tanácskozott. A képviselők megállapították a hitközség új szervezetét, és szabályozták a felekezeti iskolák működését. (Fő feladata lett volna a felekezet egyházzá való szervezése. A választási szabályzatot azonban többen nem fogadták el, s az izraeliták három részre szakadtak: 1. neológ vagy kongresszusi irányzatra, amely a szabályzatot elfogadta; 2. az ortodox vagy talmud zsidókra, akik a kongresszusi határozatot nem fogadták el; 3. a status quo ante, azaz a szervezeten kívül maradókra.) Az egyetemes gyűlés elhatározta, hogy az országos izraelita iskolaalapból egy önálló rabbiképző intézetet állíttatnak fel. → 1869. február 16., június 14., 1871. október 22., 1927. október 24.

Br. Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter 22 391/1868. szám alatt kiadta végrehajtási utasítását az ortodox szerb metropólia egyházi, iskolai és alapítványi ügyeinek szabályozásáról.

A december 31-i népszámlálás adatai szerint Magyarország (Horvátország és Fiume nélkül) lakossága 13 561 245 fő. Felekezeti megoszlás: latin szertartású katolikus 45,8%; görög szertartású katolikus 11,7%; ortodox 15,2%; evangélikus 8,01%; református 14,9%; unitárius 0,4%; izraelita 4,0%.