Az oldalon lévő Célzott keresés használatával, illetve a bejegyzések alatt található címkék segítségével könnyen megtalálhatja az Ön által keresett kronológiát

I. Ferenc József király jóváhagyta A magyarországi és erdélyi Görög Keleti Román Egyház szervezési szabályzatát. A román nemzeti metropólia székhelye: Nagyszeben. (Az önkormányzatot az 1868:IX. törvénycikkel a magyar országgyűlés is becikkelyezte. Az I. világháború végéig érvényes, a jelenlegi magyarországi ortodox román egyház ma is ehhez igazodik.)

Simor János esztergomi érsek autonómia előkészítő kongresszust hívott egybe, miután megtartották a választásokat. A megválasztott képviselők 2/3-a azonban nem jelent meg. → június 24.

16 férfi és 8 nő jelenlétében Ferencz József unitárius lelkész megtartotta az első unitárius istentiszteletet Pest-Budán, a református tanoda dísztermében.

A karlócai szerb nemzeti egyházi kongresszus megalkotta a szerb egyházi önkormányzat új szabályzatát, s döntő befolyást biztosított a világiaknak az egyházi és iskolai ügyek kezelésében.

I. Ferenc József király szentesítette az izraelita felekezetek képviselőinek országos kongresszusán elfogadott szervezeti szabályzatot, ezzel a Magyarországon élő izraeliták neológ (kongresszusi) irányzata külön önkormányzatot nyert.

Megnyílt az autonómia előkészítő kongresszus, amely egy 18 tagú bizottságot küldött ki a végleges választási szabályzat kidolgozására. → szeptember 26., 1870. február, október 26.

A katolikus püspöki kar tanácskozása elhatározta: Róma állásfoglalásáig az 1868:LIII. törvénycikk 12. §-ában foglaltak ellenére is megengedi a vegyes házasságok ünnepélyes megáldását, amennyiben a szülők reverzálist adtak.

Irányi Dániel törvényjavaslatot nyújtott be a vallásszabadságról. (Eszerint a gyermekek vallási nevelése a szülőtől függ, s abba azok akarata ellenére senki sem avatkozhat bele.)

Lónyay Menyhért pénzügyminiszter 31 682/1869. számú, Magyarország és Erdély valamennyi pénzügyi igazgatóságához intézett körrendeleté a kegyes rend megadóztatásáról. (A rendtagjai az ún. „kereseti adó” alá esnek. Házaik csak akkor adómentesek, ha lakásul vagy tudományos gyűjtemény elhelyezésére szolgálnak.)