Samassa József esztergomi kanonok lett a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium I. ügyosztályának főnöke miniszteri tanácsosként. (Hivatalától szepesi megyéspüspökké való kinevezésekor vált meg.) → 1871. május 2.–1872. augusztus 17.

A király jóváhagyta az autonómia előkészítő kongresszus által kidolgozott végleges választási szabályzatot. Egyházi tagjai: egyháziak: a megyéspüspökök és a pannonhalmi főapát (25 fő), a káptalanok küldöttei (4 fő), a tanító rendek küldöttei (5 fő), a világi papság küldöttei (34 fő), összesen 68 képviselő; világi tagjai: kerületenkénti képviselő (132 fő), kegyuraké (4 fő), összesen 136 fő. Az egyházi és világi küldöttek száma együtt 204 fő.

Simor János hercegprímás behelyezte az esztergomi főszékesegyház zárókövét. (Rudnay Sándor hercegprímás eredeti elképzelései csak részben valósultak meg: elmaradt a székesegyház két oldalára tervezett hercegprímási palota, az egyik szeminárium, a kanonoki házak elliptikus kiképzése, s azok az összekötések, amelyek a hegytető szimmetrikus egységét jobban kiemelték volna stb. A belső díszítés csak 1885-re készült el.)

Simor János hercegprímás Rómába, az I. Vatikáni Zsinatra utazott Schopper György oldalkanonokja és Hornig Károly, a Központi Szeminárium prefektusa kíséretében.

IX. Pius pápa a római Szent Péter-templomban ünnepélyesen megnyitotta az I. Vatikáni (XX. Egyetemes) Zsinatot, amelyen az 1050 részvételre jogosultból 774 zsinati atya jelent meg. (A megnyitón Magyarországról 20 főpap vett részt, 3 érsek, 15 megyéspüspök, 1 fölszentelt püspök és a pannonhalmi főapát.) → 1870. április 24.

Túry Sámuel képviselő az országgyűlés képviselőházában ismét előterjesztette Hajdúdorog kérvényét: a mintegy 200 ezer magyar óhitű egyesült hívő kivételét a rutén és román egyházmegyék joghatósága alól.

A pesti Kir. M. Tudományegyetem bölcsészkarán megszűnt az egyetemi hitszónoki állás. → 1909 folyamán

Pesten megjelent a Protestáns Tudományos Szemle, amely vallástudományi tanulmányokat közölt. (A folyóirat 1872-ben szűnt meg.)

Révész Imre református lelkész szerkesztésében Debrecenben megindult a Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelmező című havilap. Konzervatív teológiai irányzatot képviselt. (A lap 1878 decemberében szűnt meg. 1879 januárjától Nagybányán is ilyen címmel indult lap, ami 1884 novemberétől Kecskeméten jelent meg.)

Megválasztották az országos katolikus autonómia kongresszus küldötteit. → október 26.