Országgyűlési határozat, amelynek elvei szerint az 1868–69. évi izraelita kongresszusi szabályzatok és határozatok keresztülvitelében kizárt a kényszerrendszabályok alkalmazása.

A képviselőház ülésén Hódossy Imre képviselő kifogásolta, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter az egyházi patronátusi kérdésekből származó peres ügyekben magának bíráskodási hatalmat tulajdonít és bíráskodik.

Br. Eötvös József kultuszminiszter rendeletet bocsátott ki a hatóságokhoz, leszögezve, hogy az izraelita kongresszus határozatai senkire nem kényszeríthetők.

Br. Eötvös József kultuszminiszter benyújtotta törvényjavaslatát a vallás szabadságáról és a vallásfelekezetek egyenjogúságáról. (Javaslatában a szülők szabad megegyezésére bízta, hogy melyik vallást kövessék gyermekeik.)

Az I. Vatikáni Zsinat kibocsátotta első dogmatikus konstitúcióját, a Dei Filiust, amely a kor tévedéseivel szemben az Istenről, a kinyilatkoztatásról és a hitről szóló katolikus tanítást fogalmazta meg. (Egyben elítélte az ateizmust, a materializmust, a panteizmust, a racionalizmust, az ontologizmust, és első ízben a tradicionalizmust is.)

Antoniacci Mariano Falcinelli bécsi nuncius beszámolt Giacomo Antonelli vatikáni államtitkárnak gr. Andrássy Gyula miniszterelnökkel folytatott beszélgetéséről, aki biztosította őt az egyházi javak változatlan védelméről, ám helytelenítette a pápai csalatkozhatatlanság dogmává emelését.

Horvát Boldizsár igazságügy-miniszter 7876/1870. számú rendelete VII. fejezete a fegyintézeti lelkészekről intézkedett.

Az I. Vatikáni Zsinat 533 szavazattal kettő ellenében kihirdette a Pastor Aeternus kezdetű konstitúciót, amely a pápai primátust és az infallibilitást (csalatkozhatatlanság) mondta ki. (Simor és Haynald érsekek, valamint Strossmayer püspök a szavazást megelőző vitában ellenezték az infallibilitást. A szavazáskor csak egy magyar, Jekelfalussy Vince székesfehérvári megyéspüspök volt jelen, aki igennel szavazott.) → július 23.

A minisztertanács megtiltotta az I. Vatikáni Zsinat július 18-i határozatának kihirdetését, és elhatározta a királyi tetszvényjog (placetum regium) felújítását. → augusztus 10.

I. Ferenc József osztrák császár legfelsőbb kéziratot intézett Stremayr osztrák kultuszminiszterhez, amelyben leszögezte: a Szentszéknek a katolikus egyház feje teljhatalmáról (pápai infallibilitás) tett kinyilatkozása miatt az 1855. augusztus 18-án Bécsben kötött konkordátum érvénytelenné vált. Ugyanezen a napon az osztrák külügyminiszter Rómában hivatalosan bejelentette, hogy a konkordátum érvényét vesztette. → 1874. május 7.