Az oldalon lévő Célzott keresés használatával, illetve a bejegyzések alatt található címkék segítségével könnyen megtalálhatja az Ön által keresett kronológiát

A szerb nemzeti egyházi kongresszus választási rendjét fölterjesztette a királyhoz. (25 főt egyházi, 50 főt világi személyek közül választanak.)

Br. Eötvös József kultuszminiszter figyelmeztette a katolikus püspöki kart, hogy a királyi tetszvényjog Magyarországon az egyházi javadalmak betöltését és a pápai bullák kihirdetését királyi jóváhagyáshoz köti. → október 31.

Az egységes Olaszországgal támadt konfliktusa miatt IX. Pius pápa meghatározatlan időre elnapolta a Zsinatot, a Vatikánba zárkózott és fogolynak nyilvánította magát. → 1961. december 25.

Pesten, a régi Országházban megnyílt a katolikus autonómiát felállítani hivatott országos kongresszus, amelyen 12 képviselő jelent meg. → 1871. január 21., 1897. május 14.

IX. Pius pápa levélben szólította föl Simor János hercegprímást, hogy hirdesse ki az infallibilitás dogmáját. → 1871. március 3., szeptember 15.

1870 és 1871 között három kötetben megjelent a Kecskeméti Lelkészi Tár, a gyakorló protestáns lelkészséghez tartozó munkák gyűjteménye.

Magyarországon a római katolikus egyház szerzetesrendjeinek összesen 290 rendháza volt, ezekben 2586 szerzetes és 767 apáca élt. (A férfi rendek megoszlása: bencések 7 kolostor 174 szerzetessel,premontreiek 5 kolostor 125 szerzetessel, ciszterciek 3 kolostor 80 szerzetessel, piaristák 27 kolostor 310 szerzetessel, domonkosok 3 rendház 9 szerzetessel, minoriták 17 rendház 152 szerzetessel, ferencesek 85 rendház 1064 szerzetessel, johanniták 13 rendház 166 szerzetessel, jezsuiták 3 rendház 135 szerzetessel [1892-ben már 5 rendház 649 szerzetessel], kapucinusok 7 rendház 113 szerzetessel, szerviták 3 rendház 26 szerzetessel, karmeliták 1 rendház 14 szerzetessel.)

Szász Gerő református lelkész Kolozsvárott elindította az Erdélyi Protestáns Közlöny című hetilapot. (1881 őszétől Protestáns Közlöny címmel jelent meg.)

Zemplén vármegye görög katolikus papsága sátoraljaújhelyi közgyűlésén a Gergely-naptár bevezetését javasolta, mert a vegyes vallású és vegyes szertartású vidékeken a görög katolikus hívek képtelenek ünnepeiket megtartani. → 1899. október 3.