Megalakult a szombathelyi ortodox izraelita hitközség 55 taggal.

Jekelfalussy Vince székesfehérvári megyéspüspök kihirdette az infallibilitás dogmáját. → szeptember 11.

Antoniacci Mariano Falcinellibécsi nuncius Giacomo Antonelli vatikáni államtitkárnak írt jelentésében beszámolt arról, hogy Simor János hercegprímás vezetésével a magyar püspöki kar szembeszegül a placetum regium érvényesítésével, a magyar kormány elnéző magatartásától kísérve.

I. Ferenc József király által szentesített kongresszusi szabályzat alapján szervezett zsidó községkerületek elnökei alakuló gyűlést tartottak, és felállították az Izraeliták Országos Irodáját. Első elnöke: Schweiger Márton.

Az országos autonómia kongresszus elfogadta A magyarországi latin és görög szertartású katholikus egyház önkormányzatának szervezete című dokumentumot. → június 12.

Rónai Jácint bencés paptanár lett a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium I. ügyosztályának főnöke miniszteri tanácsosként. (Hivataláról lemondott. 1874-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett.) → 1872. augusztus 17. után–1875. június 11.

Simor János hercegprímás megáldotta a Duna menti Zamárd-hegy tetején fölállított, bronzból kovácsolt, öt méter magas, ún. Lázkeresztet.

I. Ferenc József király megerősítette az ortodox szerb nemzeti egyházi kongresszuson elfogadott egyházmegyei, metropóliai egyházi és nemzeti iskolai tanács ideiglenes rendezését, valamint a kongresszusi képviselők választási rendjének szabályzatát. → 1912. július 11.

Pauler Tivadar vallás- és közoktatásügyi miniszter 769/1871. eln. számú rendelete közzétette a szerb ortodox egyházmegyei és a metropóliai egyházi nemzeti iskolai tanács ideiglenes választási rendjét. → 1912. július 11.

I. Ferenc József király elé terjesztették a katolikus autonómia-szabályzatot. (A király leküldte a kormánynak, de az már nem foglalkozott a tervezettel, mintegy 20 esztendeig ad acta került az ügy.)