Az izraelita községkerületi elnökök gyülekezete elfogadta a Rabbiképző Intézet szervezetéről szóló javaslatot. → 1873. május 6.

Az erdélyi románok Andrei Šaguna metropolita vezette csoportja nagygyűlést tartott Nagyszebenben: a politikai aktivitás mellett döntöttek.

Az erdélyi románok értekezletet tartottak Balázsfalván, ahonnan emlékiratot intéztek a kormányhoz nemzeti kívánságaikról: a román nyelv hivatalos használatának elismerése; Erdély új felosztása a három nemzeti elem szerint; új választási törvény, amely kizárja a feudális eredetű előjogokat; románok alkalmazása az állami hivatalokban; az egyházi önkormányzat biztosítása; román közép- és szakiskolák felállítása és román nyelvű előadások a kolozsvári egyetemen. A kormány azonban nem fogadta el a kívánságokat.

A VKM 17 565/1872. szám alatt közzétette a király által 1872. április 6-án, illetve július 2-án jóváhagyott szerb nép- és felsőbb leányiskoláról szóló szabályzatot.

Dulánszky Nándor c. apát lett a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium I. ügyosztályának főnöke miniszteri osztálytanácsosként. (Hivatalától akkor vált meg, amikor 1875. június 11-én a király székesfehérvári megyéspüspökké nevezte ki.) → 1875. augusztus 2.–1882. október 8.

A királyi biztos még a hivatalos megnyitás előtt feloszlatta a Karlócán összeült szerb egyházi és nemzeti kongresszust.

Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter 31 722/1872. számú átirata előírta a római és görög katolikus érsekeknek és püspököknek, hogy egyházi birtokokat érintő úrbéri egyezségeket és váltsági szerződéseket kötelesek előzetes jóváhagyásra a VKM-nek felterjeszteni.

A zalavári bencés apátság független lett az osztrák göttweigi apátságtól. (1885-ben egyesítették a pannonhalmi főapátsággal.)

Otto von Wagner bécsi építész tervei alapján Pesten fölépült a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, a pesti status quo ante irányzat főtemploma.

A képviselőházban Lükő Géza képviselő bejelentette, hogy Schopper György rozsnyói megyéspüspök kihirdette az I. Vatikáni Zsinat határozatait. → május 9.