Perbete, 1908. augusztus 12. – Budapest, 1981. november 25.

MÁV kalauz gyermeke. Hat elemit végzett, 1924-ben szabadult fel, mint cipészsegéd. Különböző cipészmestereknél dolgozott, majd az 1920-as évek végén Rákospalotán önállósította magát, 1932-ben műhelyét feladta. 1924-ben lett a Bőripari Munkások Szövetsége tagja és belépett az MSZDP-be, 1930-ban csatlakozott az illegális KMP-hez, 1931-ben a KMP újpesti kerületi titkára lett. A következő évben részt vett a KMP bécsi plénumán, majd a budapesti pártbizottság tagja lett. 1935-ben letartóztatták, majd rendőri felügyelet alá került. 1940-ben ismét bebörtönözték, 1942-ben két évre ítélték. 1944-ben a büntetőszázadtól szökött meg. Részt vett az újpesti partizánmozgalomban. 1945-1946-ban az MKP újpesti párttitkára, majd a párt dél-pesti megyei titkára volt.  1948-ig az Újpesti Nemzeti Bizottság illetve a képviselő-testület tagja volt. 1947-ben 6 hónapos pártiskolát végzett. 1947–1948-ban az MKP Bács-Bodrog megyei titkára, majd kinevezték Abaúj vármegye főispánjának. MDP, majd MSZMP tag volt. 1949-től a moszkvai magyar követség első tanácsosa. 1951-ben hazahívták és a Könnyűipari Minisztérium személyzeti osztályán főelőadó beosztást kapott. 1952. júliusban a Helyi Ipar Minisztériumban volt személyzeti osztályvezető. 1956. október 1-jén a Bp. IV. kerületi tanács VB elnöke lett.  1961. júniusban megbízták az ulánbátori magyar nagykövetség vezetésével. 1968. februárban felmentették és nyugdíjazták.