Szeged, 1920. június 1. – Budapest, 1993. december 26.

Szülővárosában érettségizett, egyetemi tanulmányait 1938-ban Szegeden kezdte, majd 1940-ben a kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen folytatta. 1942-ben állam- és jogtudományi doktorátust szerzett.

A közigazgatásban helyezkedett el. A Szociáldemokrata Pártba 1945 tavaszán lépett be. 1945-ben előbb aljegyző, majd a szociáldemokrata főispán mellett titkár, később polgármester-helyettes volt. 1947. januárban a Tiszatáj szerkesztőbizottság tagja lett. 1948-ban a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság vármegyei társelnökének választották meg. 1948-ban a két munkáspárt egyesülését előkészítő egységbizottság tagja volt Szegeden. Bekerült a Magyar Dolgozók Pártja helyi elnökségébe, MSZMP tag volt. 1948-1949-ben a Délmagyarország napilap főszerkesztője. Az 1947. augusztusi országgyűlési választások idején az SZDP Csongrád és Csanád megyei választókerületében indult, pótképviselő lett. Behívására 1949. január 27-én került sor, az elhunyt Papdi György helyét foglalta el a törvényhozásban. A következő választáson neve felkerült a népfront képviselőjelöltjei között, de nem került be a törvényhozásba. Mandátumának lejárta után tudományos- oktatói munkával foglalkozott. 1949-1950-ben a szegedi egyetem állam- és jogtudományi tanszékén előadó volt. 1950-1951-ben egyetemi nyilvános rendkívüli tanárrá nevezték ki. 1951-től tanszékvezető egyetemi tanár volt nyugdíjazásáig. Több alkalommal – 1950–1951-ben, 1957–1958-ban, valamint 1967–1970 között – az állam- és jogtudományi kar dékánjaként dolgozott. 1958-1964-ben valamint 1976 és 1982 között az egyetem rektora is volt. 1971 és 1990 között ismét országgyűlési képviselő volt, a Csongrád megyei 8. és 9. (Szeged központú) egyéni választókerületben jutott mandátumhoz. 1985 és 1989 között a törvényhozásban a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elnöke volt. Tudományos munkássága során az állam-és jogfejlődés kérdéseivel, a politikai és a jogi tanítások történetével foglalkozott. 1960-ban az állam- és jogtudomány kandidátusa, 1968-ban akadémiai doktora lett.

Több szakmai szervezetben is magas tisztséget töltött be. 1958 és 1985 között az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottságának volt tagja. 1971-től 1990-ig a Magyar Jogász Szövetség elnöke, 1985-től 1990-ig a Magyar Politikatudományi Társaság alelnöke.