Cegléd, 1899 – ?

Eredetileg kőművesvolt, majd kitanulta a gipszszobrászatot is. Az MSZDP-nek 1913-ban lett tagja. 1915-ben behívták katonának, a háború végéig különböző frontszakaszokon harcolt. 1919-ben vöröskatona lett. A kommün bukása után hat hónapi börtönre ítélték, amelyet a szegedi Csillag börtönben töltött le. Szabadulása után újra be kellett vonulnia katonának. Kaszárnyai beszélgetések során elhangzott mondatait a Margit körúti katonai törvényszék izgatásnak minősítette, és egyévi börtönre ítélte. Büntetésének letöltése után, 1924-ben elhagyta az országot. Franciaországba ment, a Francia Kommunista Párt tagjaként számos bérmozgalomnak, sztrájknak, tüntetésnek volt részese. 1940-ben hazatért; Cegléden telepedett le. Az SZDP keretében éles antifasiszta, háborúellenes propagandát folytatott; nyíltan hirdette a Szovjetunió győzelmét.

Szülővárosa felszabadítása után, 1944 novemberében egyik alapító tagja volt a Magyar Kommunista Párt helyi szervezetének, a szervezet titkára lett. Cegléd 1944 decemberében képviselőnek delegálta az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. Az államrendőrség budapesti politikai rendészeti osztályának alkamazottai 1945. február 9-én Cegléden, a kommunista párt helyi irodájában letartóztatták, az Andrássy út 60. alatti központba szállították. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés mentelmi bizottsága 1945 nyarán több alkalommal foglalkozott törvénytelen elfogatásával. 1945 szeptemberében régi elvtársai segítségével sikerült megszöknie. Bécsen át Franciaországba, majd onnan néhány év után Kanadába ment. Mindkét országban aktív részese volt a baloldali mozgalmaknak.