Tany, 1922. június 22. – Budapest, 1992. június 7.

Gyári munkás gyermeke. Nyolc elemit végzett, majd 1936-tól napszámos volt, 1938-ban molnárinas lett a dél-komáromi Gőzmalom RT, majd segéd a budapesti Király malom alkalmazásában. 1943-tól katonai szolgálatot teljesített. 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba, a demokratikus hadsereg 6. hadosztálya tagjaként részt vett Ausztria területén a felszabadító harcokban. 1947. januártól hivatásos katona maradt; század-, majd hadosztálynevelő tiszt. 1947 és 1953 között a Szovjetunióban elvégezte a páncélos akadémiát, majd kinevezték a Honvéd Akadémia Páncélos Tanszék vezetőjének. 1956. szeptemberben a Kecskemét központú 5. gépesített hadosztály parancsnoka lett, októberben a budapesti karhatalmi parancsnokság egyik körzetparancsnoka. 1956. november 7-én kinevezték a Honvéd Karhatalom ezredparancsnokának.  1957. január és1961. július között a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia parancsnoka volt, majd az 5. hadsereg parancsnoka lett. 1963. május 20-tól honvédelmi miniszterhelyettes, vezérkari főnök, majd 1966-tól altábornagyi rangban a honvédelmi miniszter első helyettese. 1973. november 6-án kinevezték a Honvédelmi Minisztérium államtitkárának, a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erők parancsnoka magyar helyettese lett. 1978. novembertől vezérezredes, 1984. december 6-án nyugdíjazták. Átigazolták a Magyar Dolgozók Pártjába, 1966. december 3. és 1985. március 28. között az MSZMP Központi Bizottság tagja volt.