Derecske, 1888. január 11. – Derecske, 1965. március 14.

Szegényparaszti családból származott. Hat elemit végzett. 1909-től 1920-ig katona, s mint továbbszolgáló, tiszthelyettes lett. 1921–1924-ig Derecskén községi csendőrbiztos. 1924-től részben a vásárolt, részben a felesége által hozott 34 kat. holdon gazdálkodott.

1922-től Bajcsy-Zsilinszky Endre közeli híve, követte őt a Fajvédő Pártba is. A húszas évek elejétől virilis jogon a derecskei képviselő-testület tagja; a helyi legeltetési társulat megalapítója és egyik vezetője; a derecskei Polgári Olvasó Kör elnöke; négy évig községi közgyám. 1929-ben bekerült a Bihar vármegyei törvényhatósági bizottságba. A Független Kisgazdapárt alapító tagjai közé tartozott, de 1930. december végén átlépett Bajcsy-Zsilinszky Endre Nemzeti Radikális Pártjába, amelynek 1931–1936-ig pártigazgatója volt. 1931-ben Derecskén, 1932-ben a megyaszói kerületben képviselőjelölt a Nemzeti Radikális Párt programjával, de nem választották meg. 1936-ban Bajcsy-Zsilinszky Endrével együtt belépett a Független Kisgazdapártba, a helyi szervezet elnöke lett. A második világháború végén, a német megszállás alatt terjesztette a Békepárt és a Magyar Front kiadványait. Nem tartóztatták le, mert a falu elöljárói kiálltak mellette.  1945 után mint a kisgazdapárt Bihar vármegyei vezetője tevékenykedett, 1945–1947-ben a derecskei járási szervezet elnöke. 1947 márciusától az FKGP Politikai Bizottságának tagja, 1948 áprilisától a párt alelnöke. 1944. december 21-től az Ideiglenes Nemzetgyűlés, 1945. november 4-től 1947. július 25-ig az FKGP Hajdú és Bihar vármegyei listájáról a nemzetgyűlés tagja. 1947 augusztusától az Országos Szövetkezeti Hitelintézet igazgatósági tagja. 1947. augusztus 31-én az FKGP országos listáján pótképviselővé lett, majd 1948. június 15-én behívták az országgyűlésbe. 1949 májusa után visszavonult a politikától. Megmaradt 15 kat. hold földjén gazdálkodott.