Gyula, 1893. január 18. – Gyula, 1978. március 17.

Kisparaszti családból származott. Négy elemit végzett. Tízéves korától szülei földjén dolgozott. 1912-ben önként jelentkezett katonának, részt vett az első világháborúban.  24 kat. hold földet műveltek feleségével. 1930-tól tagja a Független Kisgazdapártnak, 1936-tól 1946-ig a helyi szervezet elnöke. Tagja a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarának. Baloldali nézetei miatt sok összeütközése volt a helyi hatóságokkal és a kormánypárt embereivel. 1939-ben részt vett Szabó Pál tízéves írói jubileuma alkalmából a népi íróknak a parasztság képviselőivel rendezett találkozóján. A második világháború alatt többször felkereste Bajcsy-Zsilinszky Endrét, kapcsolatot tartott az illegális kommunistákkal.

A felszabadulás után bekapcsolódott Gyula politikai életébe és a kisgazdapárt újjászervezésébe. 1944 decemberétől a helyi nemzeti bizottságban pártja megbízottja és tagja az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek. 1946 őszén lemondott a helyi FKGP-szervezet elnökségéről, s visszavonult a politikától. Saját földjén gazdálkodott. 1949-től 1956-ig kuláklistán volt, emiatt sok zaklatás érte. 1960. januárban belépett az egyik helyi téeszbe, s onnan ment nyugdíjba.