Berettyóújfalu, 1904. január 10. – Berettyóújfalu, 1983. július 3.

Apja földműves volt. Fia a húszas évek végén gazdaképző iskolát, később ezüst- és aranykalászos gazdatanfolyamot végzett. Gazdálkodása mellett különböző tisztségeket töltött be a helyi gazdakörben és a közbirtokosságnál. Berettyóújfalu lakossága 1944. november 22-én megválasztotta közélelmezési vezetőnek. Tisztségében 1944. december 5-én a vármegye megbízott főispánja, Zöld Sándor megerősítette; 1945. április 21-én a vármegye törvényhatósági bizottságának is tagja lett. 1944 decemberétől Berettyóújfalu képviselője volt az Ideiglenes Nemzetgyűlésben. Először pártonkívüli volt, majd 1945 elején a Polgári Demokrata Párthoz csatlakozott. Onnan néhány hónap után átlépett a Nemzeti Parasztpártba, 1945. február 12-én Berettyóújfalu földigénylő bizottságának elnökévé választották. 1946-ban tagja volt az NPP Országos Nagyválasztmányának. 1945. május 5-én Bihar vármegye alispánjává választották. 1946 októberében állásából felfüggesztették; mert megválasztását a Közigazgatási Bíróság 1947-ben semmissé nyilvánította. Részt vett a helyi Hangya Szövetkezet vezetésében. 1953–1956 között tagja volt a Hajdú-Bihar Megyei Tanácsnak. 1960-tól a helyi téesz tagja.