Kispest, 1915. január 1. – 2004

Apja földműves, majd gőzkazánfűtő gyári munkás volt. Fia négy középiskolát és egy felső ipariskolai osztályt végzett, majd szerszámlakatos szakmát sajátította el. 1930-tól az ifjúsági vasas csoport titkára, 1932-től szerszámkészítő műszerész volt, belépett a Magyarországi Vas- és Fémmunkások Központi Szövetségébe, csatlakozott az illegális KIMSZ-hez is, 1934-től a szervezet kispesti titkára volt. 1935-től különböző, a Magyarországi Szociáldemokrata Párthoz kötődő kispesti ifjúsági csoport vezetője volt. Az Országos Ifjúsági Bizottságba is bekerült. 1936-1937-ben üzemi csoporttitkár a vasasszakszervezetben. 1937-ben letartóztatták, kiengedése után rendőri felügyelet alá került. 1938-ban tagja lett az MSZDP kispesti városi bizottságának. 1941-től a németellenes függetlenségi mozgalomban tevékenykedett, 1944-ben egy kőbányai partizánegység tagja volt. 1945-ben a kispesti képviselőtestület tagja, majd Sopron város és Sopron megye törvényhatósági bizottságaiba is beválasztották. Bekerült az MKP pártapparátusába; 1946. február 24. és 1948. január 18. valamint 1948. május 24. és 1950. június 17. között az MKP/MDP Sopron megyei első titkára volt. 1948 elején hat hónapos pártiskolát végzett. Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon az MKP Győr és Sopron megyei listáján pótképviselő lett, behívására 1949. január 12-én került sor. 1949. május 15-étől 1958. szeptember 26-ig a Magyar Függetlenségi Népfront Győr és Sopron, 1953. május 15-étől Szolnok megyei választókerületében jutott képviselői mandátumhoz. Az MDP Központi Vezetőségében 1951. március 1. és 1954. május 30. között póttag, majd 1956. október 30-ig rendes rag volt. 1950 és 1956 között az MDP Szolnok megyei bizottsága titkára volt.  1954-től az agráregyetem levelező tagozatának hallgatója.  1956. szeptemberben a fővárosba költözött családjával, mert júniusban megválasztották a HNF OT titkárává. 1956 után tagja lett a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a Csepel Vas- és Fémművek Egyedi Gépgyára igazgatójaként nyugdíjazták.