Budapest, 1912. január 11. – Budapest, 1978. március 26.

Apja malomipari technikus volt. Fia 1934-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett matematika-fizika szakos középiskolai tanári oklevelet; 1944-ben bölcsészdoktor lett. 1937-től az Országos Meteorológiai Intézet tudományos munkatársa volt. 1939-ben lett a magyar királyi légierők meteorológiai tisztje. 1945-ben szovjet hadifogságba esett, 1947-ben tért haza, belépett a Magyar Kommunista Pártba; MDP, majd MSZMP tag. 1948-tól a Magyar Néphadsereg Meteorológiai Szolgálata megszervezője és 1951-től parancsnoka. 1953. júniustól az Országos Meteorológiai Intézet, majd az abból 1970-ben alakult Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke volt 1974. évi nyugdíjazásáig. A fizikai és műszaki tudományok kandidátusa, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. 1958. november 16. és 1967. január 28. között országgyűlési képviselő, mindkét alkalommal a Hazafias Népfront budapesti listájáról került be a parlamentbe. 1963 és 1967 között az Elnöki Tanács tagja volt.