Budapest, 1902. július 3. – Pécs, 1999. január 12.

1926-ban a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi oklevelet szerzett. 1931- 1932-ben állami ösztöndíjas volt az aberdeeni egyetem élettani intézetében. Hazatérése után a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Gyógyszertári és Kórtani Intézetének tanársegédje volt, majd 1934-től a Belgyógyászati Klinikán adjunktus, majd laboratóriumvezető; korábban ugyanott segédorvos volt. 1936-tól az anyagcsere-betegségek tárgykörben egyetemi magántanár volt. 1943-ban lett nyilvános rendkívüli tanár. 1950-től a Pécsi Orvostudományi Egyetem Kórélettani Intézetében tanszékvezető egyetemi tanár volt, 1974-től tanácsadó lett. Eközben a POTE tudományos rektor helyettese, 1961-től, majd rektor és akadémikus 1964-től. 1963. február 24. és 1971. február 10. között országgyűlési képviselő volt, előbb a Hazafias Népfront Baranya megyei listájáról került be a törvényhozásba, 1967. március 19-én Baranya megye 4. számú egyéni választókerületében jutott képviselői mandátumhoz. 1964-től az MTA tagja.