Makó, 1884. október 27. – Szigetszentmiklós, 1949. november 9.

Kisbirtokos családban született, apja középparaszt volt. Szüleitől 2 kat. hold földet örökölt, hagymakertészkedést folytatott. Az első világháborúban az olasz fronton harcolt, őrmesterként szerelt le. 1919-ben nem követte barátait a Vörös Hadseregbe, de a Tanácsköztársaság bukása után bújtatta őket. A gazdasági válság elvitte birtoka nagyobb részét, 1928–1933 között apósa földjét bérelte Királyhegyesen. Egyik alapítója a makói hagymásszövetkezetnek, majd annak kormánypárti bekebelezése után, 1938 februárjában Szigetszentmiklósra költözött. 1944. december elején visszatért Makóra, bekapcsolódott a város politikai életébe. December 17-én szülővárosában választották be az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. 1944–1945 fordulóján Makón a Nemzeti Parasztpárt egyik aktivistája, bekapcsolódott be a földreform munkálataiba. 1945 tavaszán visszatért Szigetszentmiklósra, ott is földet osztott; maga is 5 kat. holdat kapott a Kis-Duna Czuczor-szigetén. Az NPP Országos Nagyválasztmányának képviselője.