Budapest, 1909. november 3.

Apja szobafestő volt. Lánya három felsőipari osztályt végzett, tisztviselőként dolgozott, majd szőnyegjavításból élt. 1930-ban került kapcsolatba az illegális kommunista mozgalommal,  Vörös Segély-szervezéssel bízták meg. 1934-1936-ban a Magánalkalmazottak Szakszervezete tagja, de kizárták, ekkor Franciaországba ment, ahol részt vett a franciaországi magyar kommunista csoport tevékenységében. 1939-től Brüsszelben élt, a belgiumi szociáldemokrata magyar csoportban dolgozott, majd hazatért, a Szabómunkások Szakszervezete  ellenzéki csoportjában tevékenykedett.  1940-ben a szakszervezetből kizárták, a Szociáldemokrata Párt II. kerületi szervezetében dolgozott. 1944-ben Németországba deportálták. Hazatérte után, 1945–1946-ban a Magyar Kommunista Párt Nőtitkárságán, majd az MKP Nagy-budapesti Bizottsága Káderosztályán dolgozott. 1948-től a Külforgalmi Rt. személyzeti osztályvezetője volt, onnan került a Pénzügyminisztérium személyzeti osztályának élére. 1949. augusztusban lett az MDP Bizalmas Ügykezelési Osztály vezetője. 1950. március után a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium főosztályvezetőjévé nevezték ki. 1955-1956-ban az MDP X. kerületi Bizottsága másodtitkára. 1956. november 4. után az MSZMP Budapesti Pártbizottság agitációs-és propaganda osztálya munkatársa, majd 1957-től a VI. kerületi pártbizottság agit.-prop. titkára. 1960-tól 1974. évi nyugdíjazásáig az Írószövetség ügyvezető titkára volt.