Szeghalom, 1917. december 15. – Budapest, 1981. november 1.

Földműves családban született. 1936-ban szülővárosa Péter András gimnáziumában érettségizett, majd a debreceni Tisza István Tudományegyetemen 1941-ben történelem-latin szakos tanári oklevelet szerzett. 1937-ben bekapcsolódott a Márciusi Front munkájába, majd a fővárosban újságíróként a függetlenségi mozgalomba. Több lap – Szabad Szó, Kis Újság, Népszava – munkatársa volt, 1942-ben csatlakozott az illegális Kommunisták Magyarországi Pártjához.  Rövid időre letartóztatták, szabadlábra kerülése után részt vett a Magyar Parasztszövetség földmunkás tagozatának megalakításában, az 1944. évi vésztői konferencia előkészítésében. 1943 őszétől illegalitásban szervezte a kommunista párt vidéki szervezését. 1944 szeptemberében tagja lett a Kommunista Párt Katonai Bizottságának, a fővárosi akciógárdák irányítója, szerepet vállalt a fegyveres ellenállás szervezésében és vezetésében. 1945 és 1946. szeptember között alezredesi rangban a Magyar Államrendőrség Politikai Osztálya helyettese vezetője. Saját kérésére leszerelték, a Szabad Föld felelős szerkesztője lett, Nagy Imre közvetlen munkatársa. 1947 májusától szerkesztőbizottsági tag. Nagy Imre reformjait támogatta, 1954. május 20-tól az MDP KV póttagja volt. 1954. júliusban áthelyezték a Szabad Néphez, szerkesztőbizottsági tag, főszerkesztő helyettes, majd a mezőgazdasági rovat vezetője volt.  1955. márciusban – más forrás szerint májusban – a laptól eltávolították és a Balatonnagybereki Állami Gazdaság igazgatója lett. 1956. október 24-én az MDP KV Katonai Bizottság tagjává jelölték; 1956. november 2-án lett a Népszabadság főszerkesztő helyettese, majd 8-ától decemberi leváltásig főszerkesztő. 1956. november 7-étől az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottság, majd a Politikai Bizottság tagja 1975. március 22-ig. 1956 decemberében a szénellátásáért felelős kormánybiztossá nevezték ki. 1957. februártól–más forrás szerint áprilistól– az MSZMP KB Mezőgazdasági Osztály vezetője volt. 1959. december 5-én a párt mezőgazdaságért felelős KB titkára lett. 1962. november 24-én megbízatása megszűnt, mert 27-én kinevezték a Minisztertanács elnökhelyettesévé. Az MSZMP KB Államgazdasági Bizottságának 1959 és 1966, majd a párt Gazdaságpolitikai Bizottságának 1966 és 1974. március között volt tagja; 1970 és 1974. március között a KB Szövetkezetpolitikai Munkaközösség elnöke. Tizennyolc országos hatáskörű szervezet felügyelője – tbk. had- és belügy, élelmezésügy, mezőgazdaság, igazságügy. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a mezőgazdaság már 1966-ban áttért az új gazdasági mechanizmusra. 1974-ben a reform megtörésekor leváltották központi funkcióiból. 1956. novembertől haláláig az MSZMP KB tagja. Az 1949. május 15-i országgyűlési választásokon a Magyar Függetlenségi Népfront Békés megyei listáján pótképviselő lett. Behívására 1950. május 8-án került sor. 1958. november 16. és 1967. január 28. között ismét a törvényhozás tagja volt, mindkét ciklusban a Hazafias Népfront Békés megyei listájáról választották képviselővé.