Pásztó, 1904. január 30. – Budapest, 1978. augusztus 19.

Munkáscsaládból származott. A négy polgári elvégzése után nyomdai munkásnő volt, a két világháború között részt vett a szakszervezeti ellenzék munkájában, többször bebörtönözték. 1924-ben belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba, a gyöngyösi vezetőség tagjává választották. 1929 és 1944 között az MSZDP Budapest VII. kerületi végrehajtó bizottságának ragja és nőbizottsági elnöke volt. 1945 és 1948 között az SZDP erzsébetvárosi titkára, beválasztották a párt fővárosi végrehajtó bizottságába is. 1949-ig tagja volt a fővárosi törvényhatósági bizottságnak, 1945-től 1947-ig az erzsébetvárosi nemzeti bizottságnak. 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon az SZDP nagy-budapesti listáján pótképviselő lett, 1948. április 26-án hívták be a törvényhozásba, 1949. május 15-én ismét mandátumot kapott a Magyar Függetlenségi Népfront nagy-budapesti listájáról. 1948. június 14. után az MDP Budapesti Bizottságának várospolitikai osztályán dolgozott; majd 1949 és 1956 között a margitszigeti Fővárosi Ásvány- és Szikvízüzem igazgatója volt, 1956. októberben a munkástanács leváltotta. 1957 májusában korkedvezménnyel nyugdíjazták. 1957-től az MSZMP Budapesti bizottságának társadalmi munkatársa, 1949 és 1967 között a Fővárosi Tanács tagja volt.