Újpest, 1913. július 17. – Budapest, 1978. augusztus 14.

Munkáscsaládban született, apja bádogos volt. Fia négy polgári osztályt végzett, majd nyomdász (betűszedő) szakmát tanult. 1928-től 1937-ig szakmájában dolgozott megszakításokkal. 1935-ben lett az illegális kommunista párt tagja, 1932 óta szakszervezeti tag. 1940-ben a Franklin Nyomdában volt nyomdász, részt vett a Magyar Történelmi Emlékbizottság megszervezésében. 1942-ben és 1944-ben is letartóztatták, 1935-ben és 1942-ben politikai okok miatt elítélték, 1944-ben koncentrációs táborba vitték, 1945-ben amerikai hadifogságból érkezett haza. A Szikra Nyomda munkása lett, belépett a Magyar Kommunista Pártba, MDP, majd MSZMP tag volt. 1947-1948-ban ugyanott függetlenített párttitkár, 1949-ig a Nyomdász Szakszervezet termelési osztályvezetője, majd a Nyomdaipari Központ vezérigazgatója, 1949 nyarától a Könnyűipari Minisztériumban a tervfőosztály vezetője, 1950-től általános csoportfőnök lett. 1951. januárban kinevezték a könnyűipari miniszter helyettesének, 1958-től a miniszter első helyettese volt; 1973-tól 1977. évi nyugdíjazásáig államtitkár beosztásban dolgozott, az MSZMP KB Szövetkezetpolitikai Szakközösségének tagja.