Kispest, 1921. május 20.

Munkáscsaládban született. Négy polgári osztályt végzett, géplakatos segédlevelet szerzett, 1944 végéig szakmájában dolgozott; 1938-ban lett szakszervezeti tag. 1942-től megszakításokkal katona volt, 1944. decemberben átszökött a szovjet csapatokhoz, 1945. szeptemberben tért haza. Belépett a Magyar Kommunista Pártba, körzeti agitátor. 1946-tól a Hoffherr Gyárban párttitkár volt, majd az MKP kispesti pártbizottság tagja, propagandista. 1948-tól a SZOT Propagandaosztálya helyettes vezetője lett; kezdeményezte az élmunkásjelvény bevezetését és a Sztálin 70. születésnapjára meghirdetett munkaversenyt. 1951-ben egy éves pártfőiskolát végzett, majd augusztusban az MDP KV Káder, 1952-től a Párt- és Tömegszervezetek Osztályának osztályvezető-helyettese volt. 1952. november 15-én kinevezték az MDP Budapesti Pártbizottság első titkárává, 29-étől tagja az MDP Központi Vezetőségének, 1953. június 28. és 1954. május 30. között a Politikai Bizottságnak is tagja volt. Az 1953. május 17-i országgyűlési választásokon a Magyar Függetlenségi Népfront budapesti listáján országgyűlési képviselővé választották. Rövidesen Miskolcra helyezték, 1954. június 18-án az MDP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei bizottság első titkára lett. Nagy Imre híveként 1956. október 16-án a Politikai Bizottsághoz intézett nyílt levélben követelt személyi változásokat és rendkívüli pártkongresszus összehívását kezdeményezte. 1956. októberében a megyei munkástanács elnöke. A forradalom bukása után a szovjet hatóságok letartóztatták, decemberben szabadon engedték. 1957. január 30-ig a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács VB elnöke volt. Részt vett az MSZMP megyei Ideiglenes Intéző Bizottság tevékenységében. 1957. februártól a fővárosi Vörös Csillag Traktorgyár munkása lett. 1957. májusban a forradalomban játszott szerepe miatt ismét letartóztatták, május 9-én bejelentették képviselői mandátumától való megfosztását. 1958. júliusban életfogytiglani börtönre ítélték; 1961-ben egyéni kegyelemmel szabadult. Korábbi munkahelyén munkás, majd műszaki tisztviselő lett 1981. évi nyugdíjazásáig.