Tiszasas, 1887. február 19. – Tiszasas, 1974. január 21.

Parasztcsaládból származott. Három gimnáziumi osztályt és tűzoltótiszti iskolát végzett. Az első világháborúban katona, leszerelése után földjén gazdálkodott; elnöke a helyi gazdakörnek, parancsnoka a tűzoltóegyletnek. 1930-ban a Független Kisgazdapárt tiszasasi szervezetének alapító tagja, majd 1949-ig elnöke. Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei választókerületben pótképviselő lett. Behívására 1948. júniusban került sor, de december 17-én mandátumáról az FKGP Politikai Bizottsága lemondatta. 1949. január 25-én jelentették be a lemondását a törvényhozásban. Visszavonulása után lecsökkentett földjén gazdálkodott, az 1950-es évek elején kuláknak minősítették, politikai múltja miatt üldözték. Többször kihallgatták, bántalmazták. 1951-ben házát államosították, belekényszerítették a termelőszövetkezetbe. A szövetkezettől kapott járadékból és a család támogatásából élt.