Pilis, 1911. április 14. – Törökbálint, 1986. március 12.

Szegényparaszti családban született. Hat elemit, négy polgárit majd téli gazdasági iskolát és népfőiskolát végzett. 1930-tól 1951-ig a családi bércséplőgéppel bércséplést vállalt, emellett géplakatosként dolgozott, valamint szőlőjét gondozta. 1940 és 1949 között a Bércséplők Országos Szövetsége főtitkára volt; 1940-től három éven át a pilisi népfőiskola üzemgondnokaként tevékenykedett. 1943–1944-ben mint katona műhelyben dolgozott. 1939-ben Pest megyei szervezőként bekapcsolódott az arany- és ezüstkalászos gazdamozgalomba; belépett a Magyar Parasztszövetségbe. 1944. decemberben az egyik megalapítója és jegyzője a Független Kisgazdapárt pilisi szervezetének. Az 1945. november 4-i országgyűlési választásokon a Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Bács-Bodrog vármegyei választókerületben választották nemzetgyűlési képviselővé. 1947 tavaszától a Magyar Parasztszövetség egyik vezetője, a Háziipari és Gazdasági Hitelintézet Rt. felügyelő-bizottsági tagja volt. 1947 tavaszán visszavonult a politikai élettől; 1951-ben cséplőgépét átvette a gépállomás. A helyi vasipari ktsz lakatos-gépszerelője, majd üzemvezetője lett 1971. évi nyugdíjba vonulásáig. Az 1960-as, 1970-es években tagja volt a helyi tanácsnak, egy cikluson át a községi tanács végrehajtó bizottságába is bekerült. Élete végéig részt vett a Hazafias Népfront munkájában.