Budapest, 1914. október 6. – Leányfalu, 1996. június 6.

Értelmiségi családban született, apja klasszika-filológus akadémikus volt. A budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán középiskolai tanári és doktori oklevelet szerzett. 1931 és 1935 között az Eötvös Collegium tagja volt. Tanulmányainak befejezése után, 1935-ben a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közgazdasági karán tanársegéd lett. 1938-ban kinevezték a bolognai egyetem magyar tanszékének vezetőjévé, de 1941-ben németellenes, antifasiszta magatartása miatt kiutasították Olaszországból. 1943 és 1950 között a szegedi tudományegyetem magántanára volt, középkori gazdaságtörténet köréből tartott előadásokat. 1943-ban lépett be a Független Kisgazdapártba; a fővárosban szerveződő polgári tagozat alapító tagja, a budai csoport alelnöke volt. 1944 őszétől részt vett a nemzeti ellenállási mozgalomba, alapítója volt a Klotild-csoportnak; hamis katonai és polgári okmányok készítése miatt a nyilasok letartóztatták, de 1945. január 13-án sikerült megszöknie. 1945-ben a Selyem- és Gyapjúgyár Rt. Cégvezetője, majd igazgatója volt. 1947 nyarától 1948. áprilisig miniszteri tanácsosi rangban, a Tájékoztatási Minisztériumban osztályvezető volt, az 1848-es forradalom és szabadságharc centenáriumi ünnepségeinek megszervezésével foglalkozott. 1947. augusztus 31-én az FKGP országos listájáról választották be a törvényhozásba. Képviselősége alatt részt vett a Fórum-csoporthoz tartozó baloldali képviselők összejövetelein. A párt fővárosi központjában, a szervezési főosztályon a vállalati–üzemi szervezést irányította; 1948. augusztustól a személyi osztály vezetője volt az országos központban. 1949-ben a Rajk-ügy kapcsán letartóztatott Szalai Andrással és Szőnyi Tiborral való kapcsolatai miatt leváltották, néhány hónapig a miniszterelnökségen dolgozott, majd 1949. december-1950. október között az Országos Dokumentációs Központ előadója. Az intézmény megszűnése után alkalmi munkákból élt, majd 1955-ben a Külkereskedelmi Minisztériumban helyezkedett el; előadó, csoportvezető, osztályvezető, majd gazdasági tanácsadó volt. Hosszabb ideig dolgozott az Artex Külkereskedelmi Vállalatnál. 1974-től nyugdíjas volt, de a Magyar Kereskedelmi Kamarának tanácsadója maradt.