Paks, 1896. december 4. – Paks, 1946. szeptember 19.

Apja földműves volt. Elemi iskoláit elvégezve a kőművesmesterséget tanulta ki. Az első világháborúban az olasz hadszíntéren fogságba esett. A gazdasági világválság magyarországi tombolásakor külföldön, 1930–1934 között Montevideóban kereste kenyerét. Dél-Amerikából való visszatérése évében lett tagja a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak. Hazatérését követően a budapesti Magdolna Kórház építéséhez szegődött, majd Paksra költözött vissza. 1940-ben újra behívták katonának, részt vett az erdélyi bevonulásban. Leszerelését követően, 1941-től önálló kisiparosként dolgozott. A MÉMOSZ helyi csoportjának elnöke, a Szociáldemokrata Párt paksi szervezetének alelnöke, majd képviselő-testületi tag lett. 1945. június 24-én a Dunántúlon választották meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselőjének.