Újdombóvár, 1903. november 17. – Pécs, 1994. január 7.

Apja gazdaságvezető volt. Hat elemit, majd négy polgárit végzett. A kegyesrend fonói gőzmalmában tanulta meg a molnármesterséget. Később a pécsi iparkamaránál mestervizsgát tett. Letenyén dolgozott, majd 1925-ben Hedrehely község határában kibérelte a vízi- és gőzmalmot. 1932-ben átvette apósa emeletes gőzmalmának vezetését. 1932-ben belépett a Független Kisgazdapártba, 1935-től a párt Somogy vármegyei titkára. 1939-ben az FKGP Somogy vármegyei listáján pótképviselővé választották. 1941-ben a Magyar Parasztszövetség alapító tagja, megyei szervezője. Egyik aláírója a Független Kisgazdapárt 1943. évi, Kállay Miklós miniszterelnöknek átnyújtott háborúellenes memorandumának, amiért rendőri felügyelet alá helyezték. A háború után bekapcsolódott a kisgazdapárt újjászervezésébe. 1944. december 3-tól a Kaposvári Nemzeti Bizottság, majd a Somogy Vármegyei Nemzeti Bizottság tagja. 1945. június 24-én választották be az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. 1945. november 4-től a Somogy vármegyei választókerületben nemzetgyűlési képviselő. 1946. március 16-tól 1948 áprilisáig az FKGP Somogy vármegyei szervezetének főtitkára. Az 1947. augusztus 31-i választásokon képviselőjelölt, de nem jutott mandátumhoz. 1947. október 3-án Kaposvár képviselő-testületének tagja lett. 1948. április elején fegyelmi vizsgálatot indítottak ellene, párttagságát felfüggesztették, majd április 15-én az FKGP Politikai Bizottsága kizárta a pártból. Még ez év folyamán tiltott határátlépést követett el, de Ausztria orosz zónájában elfogták. Két évre internálták, öt évig rendőri felügyelet alatt állt. 1949 novemberében malmának üzemeltetését betiltották, majd államosítás után a helyi tanács eladta az üzemet. 3 kat. hold földjét a szennai termelőszövetkezet vette át. 1950-ben kaposvári lakásából is kiköltöztették. Ettől kezdve segédmunkás a helyi cukorgyárban, innen 1955-ben az Útépítő Vállalathoz került, majd a Hídépítő Vállalatnál helyezkedett el. 1956 októberében Kaposvárott részt vett a Független Kisgazdapárt újjászervezésében. 1957. október 20-tól 1958. november 28-ig közbiztonsági őrizetben volt. 1963. december 1-jén ment nyugdíjba.