Miskolc, 1899. június 6. – Miskolc, 1963. február 13.

Öt elemit végzett, majd férfiszabónak tanult; segéd, majd önálló férfiszabó kisiparos volt. 1919 elejétől a szabómunkások szakszervezete miskolci csoportjának, februártól a Magyarországi Szociáldemokrata Párt miskolci szervezetének tagja. 1920. novembertől 1922-ig munkaszázadban volt. 1924 és 1928 között a szociáldemokrata párt miskolci szervezete vezetőségének tagja. 1934-től 1948-ig Miskolc város törvényhatósági bizottsági tagja, 1931-től miskolci elöljárósági tag. 1939 májusában Miskolc törvényhatósági jogú város lajstromos választókerületében országgyűlési képviselőjelölt, de nem jutott be a törvényhozásba. 1943-ban behívták egy katonai büntetőszázadba, 1944 októberétől bujkált a nyilasok elől. 1944 decemberétől 1948-ig az SZDP képviseletében a Miskolci Nemzeti Bizottság tagja. 1945. március végétől a nemzeti bizottság illetve az SZDP jelölése alapján miskolci rendőrkapitány-helyettes lett. Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választásokon a Borsod-Gömör, Zemplén és Abaúj vármegyei választókerületben képviselővé választották, az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon indult, de nem jutott mandátumhoz. 1945 és 1948 között Borsod vármegye törvényhatósági bizottságának tagja. 1947-1948-ban a helyi párttitkárságon dolgozott. 1947 végén Szabolcs megye főispáni posztjára jelölték, de az MKP megakadályozta a tisztség elnyerésében. 1948-ban a munkáspártok egyesítését előkészítő egységbizottság kizárta az SZDP-ből, a politikától visszavonultan kisiparosként dolgozott. 1950. június 22-én letartóztatták, augusztus 28-án a Virág Sándor és társai per harmadrendű vádlottjaként másodfokon a katonai törvényszék tizenöt év fegyházra ítélte. 1955. december 12-én egyéni kegyelemmel szabadult; az 1957. július 2-iki perújítási tárgyaláson felmentették. 1956 januárjában lépett be a Férfiszabó Szövetkezetbe.