Kajdacs, 1901. március 21. – Kajdacs, 1972. március 26.

Szülei uradalmi cselédek, majd néhány hold földdel és saját házingatlannal rendelkező szegényparasztok voltak. Hat elemit végzett, de részt vett ezüstkalászos gazdatanfolyamon, a negyvenes évek elején pedig az érdi népfőiskola hallgatója lett. Megyei szinten közreműködött gazdatanfolyamok szervezésében. Kajdacs községben több évig betöltötte a másodbírói tisztet. A családi gazdaságban végzett munka mellett részes aratóként, cséplőmunkásként dolgozott. 1932-től maga is bérelt földet, 1945-ben 14 kat. hold földet mondhatott magáénak. 1945-ben a Független Kisgazdapárthoz csatlakozott, de az 1947-es választások előtt kilépett és elfogadta a Demokrata Néppárt képviselői jelölését. 1947. augusztus 31-én a Baranya-Tolna megyei választókerületben nyerte el a parlamenti mandátumot. A parlament 1949 májusában történt feloszlatása után visszavonult a politikától, és önállóan gazdálkodott. Nem értett egyet az érvényesülő agrárpolitikával, ezért 1952-ben letartóztatták, de kihallgatása után szabadlábra helyezték. 1956-ban megpróbálta távol tartani magát az eseményektől, de azzal a kéréssel keresték meg, hogy segítsen megfékezni az elszabaduló indulatokat, nem maradt tétlen. Az ő tekintélyének és higgadt fellépésének is köszönhetően a faluban nem történt különösebb rendbontás. 1957 áprilisában mégis letartóztatták, több napig tartott kihallgatása Pakson, bűnügyi nyilvántartásba vették, és rendőri felügyelet alá helyezték. 1959-ben adta fel a magángazdálkodást. A hatvanas évek elején a kajdacsi szövetkezet pénztárosa lett. 1963 őszén több ízben hiányt tapasztalt, amit azonnal jelentett feletteseinek, de az eseteket eltussolták. Az újabb hiány észlelésekor ellenőrzést kért. Befizette a hiányzó összeget és felmondta munkakörét, mégis bűnvádi eljárást indítottak ellene. 1964 júliusában politikai múltjának is tekintve 6 hónapi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.