Balmazújváros, 1921. október 8. – Budapest, 2000. március 13.

Ősei zsellérek voltak. Az elemi iskola négy és a polgári két osztályát végezte el, majd cselédnek állították. 1939-ben cipész segédlevelet szerzett, szakmájában dolgozott 1941-ig. A bőripari munkások szakszervezete és az Szociáldemokrata Párt tagja is akkor lett. A II. világháború idején frontszolgálatot teljesített, 1944. áprilisban átszökött a szovjet csapatokhoz, partizánkiképzést kapott és 1944. szeptember-decemberben részt vett a magyarországi hadműveletekben. Az Ideiglenes Nemzetgyűlésben Balmazújváros képviselője. 1945-ben az MKP tagja, a balmazújvárosi nemzeti bizottság tagja, a MADISZ titkára 1944. december és 1945. március között, majd bevonult az új magyar hadseregbe, ahol nevelő-, illetve politikai tisztként Pécsett és Várpalotán szolgált. 1950-től a Honvédelmi Minisztérium Politikai Főcsoportfőnökének parancsőrtisztje, Sztálin Akadémiát végzett, alezredesi rangban a III. hadtest parancsnokának politikai helyettese 1953-tól 1955-ös leváltásáig, majd a HM instruktora volt 1958-ig. Az 1956-os forradalommal és szabadságharccal kapcsolatos rokonszenvező, a szovjet beavatkozást bíráló megjegyzéseiért lefokozták, raktárosi beosztásba helyezték. A Hadtörténeti Intézet tudományos munkatársa 1963-tól 1986-ig. 1965-ben az ELTE BTK-n magyar-történelem szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. Hadtörténészként elsősorban a magyar hadsereg 1945 utáni történetével, a koalíciós időszak történetével foglalkozott. Az MSZP tagja 1989-től volt.