Orosháza, 1899. június 10. – Orosháza, 1989. július 11.

Apja községi mázsálóesküdt, majd 8 kat. holdon gazdálkodó fölműves volt. Szülőhelyén hat elemit végzett, majd apja birtokán gazdálkodott. 1916-ban behívták katonának. Az orosz frontra vitték, egy menetzászlóaljba került, majd 1917 végén, az olasz fronton harcoló rohamosztag tagja lett. 1918 áprilisában hazatért, fél éven át Debrecenben katonai oktató altiszt volt. 1919-ben belépett a Vörös Hadseregbe, részt vett a felvidéki hadjáratban. A Tanácsköztársaság bukása után Dunapentelén letartóztatták, a Markó utcában hat hétig vizsgálati fogságban volt. Hazatérte után néhány hónapra csendőrségi megfigyelés alá helyezték. 1920 nyarán besorozták a nemzeti hadseregbe, két éven keresztül különböző laktanyákban teljesített katonai szolgálatot. Leszerelése után özvegy édesanyjával gazdálkodott, majd 1929-ben önállósította magát, örökségéhez még 4 kat. hold földet vásárolva nyolc és fél holdon földet művelt meg. Az 1930-as évek végén elvégezte a Magyar Parasztszövetség ezüstkalászos gazdatanfolyamát. 1940-ben részt vett az erdélyi bevonulásban. 1944 decemberében belépett a Nemzeti Parasztpárt orosházi szervezetébe, a párt képviselője a nemzeti és az igazolóbizottságban. A következő évben a helyi szervezet vezetőségi tagja lett, 1948-tól 1950-ig elnöke volt. 1947-ben a nemzeti bizottság alelnöke, részt vett a párt nagyválasztmányi ülésén, neve felkerült az 1947. augusztus 31-én megrendezett országgyűlési választásokon a párt Békés vármegyei választási listájára. Pótképviselőnek választották meg, behívására 1949. január 27-én került sor. Ugyanakkor tagja lett a Békés vármegyei törvényhatósági bizottságnak is. 1948. április 3. és 1949. április között az Orosházi Kisbirtokosok Szövetsége miniszteri biztosaként is tevékenykedett. 1952-ben birtokával együtt bekényszerült az orosházi Új Élet Tsz-be, majd egy esztendővel később ismét egyéni gazdálkodó lett. Önállóságát 1960-ban végleg fel kellett adnia, a kakasszéki Vörös Csillag Tsz orosházi telepén állattenyésztési üzemegység vezető, majd fogatos brigádvezető volt. Egy ideig a tsz vezetésébe is bevonták. 1969-ban nyugdíjba vonult, majd 1973-ban az Alföldi Kőolajipari Gépgyárnál vállalt állást, portás lett. 1954 és 1986 között a Hazafias Népfront helyi szervezete tevékenységébe vonták be. 1955-től 1962. évi felszámolásáig az Orosházi 48-as Kossuth Olvasókör elnöke volt.