Sárisáp, 1919. szeptember 21. –Salgótarján, 1994

Munkás családban született. Elemi iskoláit Tokodon és Bánkon végezte, két évig a váci piaristák gimnáziumába járt. 13 éves korától uradalmi napszámos, 1934 és 1936 között a pusztakiséri bányában küldönc, majd csillés volt. 1939-ig csapatcsillés, majd bányamozdonyt vezetett Egercsehin, 1939-től a nagybátony-szorospataki bányaüzemben csillés. Elvégezte a polgári iskolát, 1941-től két évig a pécsi bányászati középiskolában tanult. 1942-től katonai szolgálatot teljesített, megjárta a Don-kanyart is. 1945-ben lett tagja a Magyar Kommunista Pártnak, átigazolták az MDP-be; a Nagybátonyi Szénbányászati Trösztnél aknász, majd bányafelmérő volt. 1948-ban befejezte a bányászati főiskolát. 1950 és 1951. augusztus között az MTA Műszaki Osztályán csoportvezető, majd a Nagybátonyi Szénbányászati Tröszt üzemvezetője, később igazgató–főmérnöke volt. 1952. októberben a Nógrádi Szénbányászati Tröszt termelési osztályvezetője, december 15-én a Minisztertanács Titkársága mellett működő Nehézipari Titkárság referense lett. 1954-ben nevezték ki a szénbányászati miniszter első helyettesévé. Megbízatása alól 1957-ben mentették fel.