Budapest, 1904. szeptember 16. – Budapest, 1969. augusztus 14.

Apja műszaki tisztviselő volt. 1927-ban a József Műegyetemen gépészmérnöki oklevelet szerzett. A budapesti Láng Gépgyár gyakornoka 1929-ig, majd a Magyar Siemens Művek Műszerosztályának mérnöke, főmérnöke 1940-től. 1946-tól 1947-ig önálló tervezőmérnök, majd a Magyar Brown-Boveri elektronikai részlegénél dolgozott. 1949-ben az első magyarországi villamos-mérőműszergyár, az Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyára alapító főmérnöke, 1950 tavaszán a Műszeripari Központ vezérigazgatója. 1951. januártól a Kohó- és Gépipari Minisztérium műszeripari főosztályvezetője, 1952. januártól a Középgépipari Minisztériumban, hasonló beosztásban. Kohó- és gépipari miniszterhelyettes 1954. január és 1961 között volt.  Emellett az Állami Műszaki Főiskola Műszertagozatának vezetője 1950-1953-ban, a BME Villamosmérnöki Kar Műszer- és Finommechanika, ill. Híradás- és Műszeripari Technológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi docense 1953-tól 1961-ig, tanszékvezető egyetemi tanára 1961. augusztustól 1969-ig. A Méréstechnikai és Automatizálási Tud. Egyesület alapító tagja 1952-től, majd elnöke 1954 és 1969 között. A Tudományos és Felsőoktatási Tanács főtitkára és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettese 1962. februártól 1969-ig volt. 1947-ben a Szociáldemokrata Párt tagja lett, 1948. júniustól a Magyar Dolgozók Pártja tagja volt.