Léva, 1898. június 16. – Sopron, 1988. július 18.

Apja szabómester volt. 1916-ban, a lévai tanítóképzőben tanítói oklevelet szerzett, majd szakmájában dolgozott. Gyulajon, 1924-től Zalabéren, két év múlva Buzsákon kántortanító, illetve igazgató-tanító volt. 1937-től a soproni r. k. fiúnépiskola igazgatója. 1941-től 1946-ig az Országos Nép- és Családvédelmi Alap könyvelője volt. 1945-től a Független Kisgazdapárt tagja, a párt soproni városi szervezetének alelnöke és a Soproni Újság főszerkesztője; 1945. november 4-étől a párt Győr–Moson és Sopron vármegyei nemzetgyűlési képviselője. 1947. februárban az FKGP Politikai Bizottsága az ún. köztársaság ellenes összeesküvési ügy kapcsán „jobboldali magatartása miatt „kizárta a pártból. A Demokrata Néppárt tagja lett, az 1947. évi választásokon a hatóságok nem engedték elindulni. 1948-ban az egyházi iskolák államosítása után nyugdíjazták. Pályamunkásként, erdei munkásként, majd az Utasellátó Vállalat adminisztrátoraként dolgozott 1952-től 1957-ig.