Kisgyőr, 1913. november 1. – Budapest, 1991. január 23.

A debreceni Tisza István Tudományegyetemen, német-francia szakon tanult, majd ugyanott az állam- és jogtudományi folytatta tanulmányait 1935-től, jogtudományi doktori oklevelet 1943-ban szerzett. Kisújszállás városi főjegyzője és a városi tanács elnöke 1944. novembertől, majd 1944. december 23-án kinevezték az Igazságügy-minisztérium politikai államtitkárává, majd 1945. december 6-án Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja és a vármegye kormánybiztosa volt 1946. november 5-ig. Ezután a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium Elnöki Főosztály vezetője, az igazságügy-miniszter első helyettese 1954. április 6. és 1957. november 6. között volt. A Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetője 1959-ig volt, majd, az ELTE ÁJTK Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára 1959. július 15. és 1983. december 2. között. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja 1944-1945-ben. Az MKP Központi Vezetősége tagja volt 1945. május 21. és 1946. október 1. között, átigazolták az MDP-be, MSZMP tag volt..  Az ELTE Lenin Intézetében 1956-ban orosz, az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakos tanár oklevelet szerzett 1958-ban. 1969-től az állam- és jogtudományok kandidátusa volt.