Derecske, 1923. március 3.

Apja tanyagazda, majd 12 kat. holdas kisbirtokos. Az elemi népiskolát és polgárit szülőfalujában végezte 1929 és 1938 között, felsőkereskedelmi iskolába Debrecenben járt 1938-tól 1942-ig. Az újvidéki Keleti Kereskedelmi Főiskolán 1944-ben szerzett kereskedelemtudományi diplomát. 1945-től a Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar-történelem szakos hallgatója, de tanulmányait 1947-ben abbahagyta. Középiskolai diákként állami (Horthy Miklós), főiskolásként egy szállítmányozási vállalat ösztöndíjában részesült. A derecskei Polgári Olvasókörnek 1936-ban lett tagja. 1942-ben belépett a Püski Sándor által alapított Magyar Élet Könyvbarátainak Társaságába. Ez időben az Igazság, a Kis Újság és a Függetlenség című lapokból, valamint különböző folyóiratok egy-egy számából tájékozódott. Újvidéken egy évig a Széchenyi István Egyesület főtitkára. Itt egy önvédelmi csoportban vett részt. 1944 novemberében a Független Kisgazdapárthoz csatlakozott. A pártvezetőség tagja lett, egyúttal a Független Ifjúsági Szövetség elnöke, amelyet csakhamar Budai Nagy Antal Ifjúsági Szövetséggé alakítottak át. Kisgazdapártiként lett a Nemzeti Bizottság tagja, és a földigénylő bizottság adminisztratív titkára. 1947. február 9-én átlépett a Nemzeti Parasztpártba, Csatlakozott a Népi Ifjúsági Szövetséghez, amelynek 1947-es Nagyválasztmányában küldöttként vett részt. 1947–1948-ban a helyettes parasztpárti titkár Biharban, majd 1948–1949-ben megyei titkár Békésben. 1949-ben került a budapesti pártközpontba helyettesnek a propagandaosztályra. Ez időben először hallgatója, majd előadója a pártiskolának. 1949. május 15-étől a Magyar Függetlenségi Népfront Békés megyei listájáról országgyűlési képviselő. 1951-ig pártalkalmazottként tevékenykedett.

A parasztpárti apparátus leépítése során külügyi szolgálatot ajánlottak neki. Először külügyminisztériumi előadó, majd 1951-től 1957-ig a berlini nagykövetség másodtitkára; 1959-től 1963-ig követségi tanácsos Bécsben, 1963 és 1968 között nagykövet Helsinkiben. 1957–1959-ben főelőadó, 1968-1970-ben főosztályvezető, illetve csoportfőnök a minisztériumban, 1969–1970-ben az Európai Biztonsági Tárcaközi Bizottságnak elnöke, 1970–1972-ben nagykövet Bécsben. 1972–1975 között a Magyar Néphadsereg Vezérkara katonai attasészolgálatánál osztályvezető, alezredesként vonult nyugdíjba.

1979-ben részt vett a Nemzeti Parasztpárt megalakulása 40. évfordulója alkalmából rendezett veterán összejövetel megszervezésében. Részt vett a népfőiskolai mozgalom újraindításában. Közreműködött a Nemzeti Demokrata Szövetség megalakításában. 1953-ban belépett a Magyar Dolgozók Pártjába, 1956 őszén a berlini nagykövetség forradalmi bizottságának elnöke. A Magyar Szocialista Munkáspártnak megalakulásától tagja, amelyből 1989-ben a Magyar Szocialista Pártba lépett. 1990-től párton kívüli.