Balmazújváros, 1921. február 14.

Az elemi népiskolát 1927 és 1933 között, majd munka mellett a me­zőgazdasági szakiskolát 1935– 1938-ban járta ki. 1947-ben parasztegyete­met, 1948-ban szabadművelődési tanfolyamot és bentlakásos nőszövetségi iskolát végzett. Közben Debrecenben 1946–1947-ben a Fazekas Mihály Gimnázium dolgozók iskolájának diákja, 1948-ban különbözeti vizsgás é­rettségit tett. Tizennégy éves korától a hajdúnánási gyógyszertárban dolgozott „min­denesként”, amíg férjhez nem ment, ettől kezdve 1949-ig háztartásbeli. Po­litikai tájékozódása az agrárszocialista olvasókörben kezdődött, 1940–1944 között a Keresztyén Ifjúsági Egyesületbe járt, ahol Veres Péter előadásait hallgatta, és műveit olvasta. Kapcsolatban állt más agrárszocialistákkal is. Apját és testvéreit követve lépett 1946 elején a Nemzeti Parasztpárt sorai közé. 1947-től a párt egyik legaktívabb nőszervezője, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének összekötője. 1948-tól a parasztpárt Hajdú megyei választmányának tagja. 1949-ig az MNDSZ megyei szervezőtit­kára, majd 1952-ig az országos központ instruktora, egyben országos te­rületi felügyelő. Egyidejűleg dolgozott a Szövetkezetek Szervezőbizottsá­gában (1948-tól téesz-tag, az 1945-ben kapott két hold földdel), a Nemzeti Segély küldötte, a Magyar Függetlenségi Népf­ront Országos Tanácsának tagja. 1949. május 15-étől 1953. március 18-ig a Magyar Függetlenségi Népfront Hajdú–Bihar megyei listáján országgyűlési képviselő. 1951-ben nőszövetségi munkakörét megszüntették, mert nem volt tagja a Magyar Dolgozók Pártjának, amelybe viszont nem vették fel, mint egykori parasztpárti aktivistát. Ezzel derékbetört karrierje, mert ugyan már előbb felvételt nyert az egyetemre, de munka híján, család mellett, tanulmányait nem folytathatta. Leköltöztek Debrecenbe, Macs község termelőszövetkezetében kisegítő lett. Később is nyugdíjas férje eltartottjaként élt, csupán alkalmi munkához jutott.