Nyúl, 1901. június 21. – Pápa, 1966. november 2.

Hatgyerekes családból származott, apja vasúti pályaőr. Hat elemit végzett, majd asztalos mestervizsgát tett. 1921–1949 között, megszakítással, Pápán a Kunt-asztalosüzem asztalosa, üzem-, majd cégvezetője. 1925-től az MSZDP tagja, volt vezetőségi tag és titkár. Belépett a famunkás-szakszervezetbe, amelynek titkára lett. A munkásotthon elnöki tisztét is betöltötte. 1934-től többször rendőri felügyelet alá helyezték. 1940-től több ízben katona. 1944. április 3-án három hónapra Budapestre, majd Nagykanizsára internálták. 1945. június 24-étől az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja. 1945. április 6-án az MKP pápai szervezetének tizennyolcad magával alapító tagja, két hónapig titkára. Részt vett a földosztásban. 1945. november 4-én képviselőjelölt, de mandátumhoz nem jutott. 1949-től a Magasépítő Vállalat igazgatója, 1951-től szakipari vállalati részlegvezető, 1952–1963-ban a Pápai Vas-, Fém- és Gépipari Vállalat igazgatója. 1956. november 3-án a felkelők keresték a lakásán; mivel őt nem találták, feleségét bántalmazták. Hosszabb időn át az MSZMP Veszprém megyei és a pápai pártbizottsága s a pápai városi tanács tagja.