Páka, 1922. december 14.–Budapest, 2008. március  12.

Szülei mezőgazdasági munkások voltak. Négy polgári osztályt végzett, eredeti foglalkozása mészároslegény volt a fővárosi Kozma Hentesáru-gyárban, majd szülőhelyén községi alkalmazott. 1943-tól 1945-ig katona volt, sebesülten nyugatra vitték, majd hazajött. 1945-ben lépett be a Magyar Kommunista Pártba. 1946-ban Pákán függetlenített körzeti titkár lett, majd az MKP novai járási körzeti titkára, 1947-től a Zala megyei pártbizottság munkatársa, tömegszervező, majd 1948-1952-ben oktatási felelős, később az agitációs és propagandabizottság osztályvezetője volt, majd ideológiai titkár. 1952-től az MDP Pártfőiskola hallgatója. Miután elvégezte, 1954-től a Csongrád megyei Pártbizottság első titkára. A KV 1956. július 21-i ülésén KV póttag lett, 1956. október 31-én a KV átadta hatalmát az Elnökségnek. Az MSZMP KB 1957. február 26-i plénumán a testület rendes tagja lett.

1959. december 5-étől a KB Mezőgazdasági Osztály vezetője lett. Az MSZMP VIII. kongresszuson, 1962-ben mezőgazdasági KB-titkárrá választották, neve szerepelt a KB Államgazdasági Bizottság névsorában; többekkel részt vett a gazdasági mechanizmus kidolgozásában. A KB 1965. júniusi ülésén mezőgazdasági KB titkári posztjáról leköszönt, június 28-án a Budapesti Pártbizottság első titkárává választották. A IX. kongresszuson, 1966-ban a Politikai Bizottság póttagja, 1970-től rendes tagja lett. Az 1970-es évek elején a reformkritikusok táborában volt. A KB 1974. márciusi ülésén gazdaságpolitikai KB-titkárrá választották, egyúttal a KB Gazdaságpolitikai Bizottság és a Közgazdasági Munkaközösség elnöke lett. A KB 1978. áprilisi ülésén pártszervező KB- titkár lett. Kimaradt a KB Gazdaságpolitikai Bizottságából és a Közgazdasági Munkaközösségből, ezután az Ifjúságpolitikai Bizottság és Pártépítési Munkaközösség elnöke volt. A XIII. kongresszuson, 1985-ben egyéb tisztségei mellett főtitkárhelyettes lett. A KB 1986. márciusi plénumán létrehozott Káderpolitikai Bizottság elnöke. A KB 1987. júniusi plénumán kimaradt a KB Titkárságából és elkerült az általa vezetett bizottságok éléről. 1987. június 25-én az Elnöki Tanács elnökévé választották meg. Az országos pártértekezleten, 1988. május 22-én kimaradt a Politikai Bizottságból és KB-ből is. 1988. június 1-jén betegszabadságra ment, 29-én megválasztották az utódát. 1958. november 16-ától országgyűlési képviselő; előbb a Hazafias Népfront Csongrád, 1963. február 24-én Zala megyei listájáról, 1967. március 19-étől Budapest 9. számú, 1975. június 15-én Budapest 12. számú, 1980. június 8-án Budapest 10. számú egyéni választókerületében szerzett mandátumot, 1985. június 8-án az országos listáról jutott be a törvényhozásba, mandátumáról 1989. június 29-én mondott le. 1967-től az Elnöki Tanács tagja is volt.