Gyulafalva, 1891. március 21. – Bonyhád, 1964. december 29.

Értelmiségi családból származott, apja tanító volt Erdélyben, majd a Bácskában. Római katolikus hittudományi főiskolát végzett, és 1915-ben Pécsett szentelték pappá. Egyházmegyei áldozópap, majd 1924-től 1947-ig a pécsi püspöki fiúinternátus, az Emericanum igazgatója volt. A húszas években szerkesztette a Pécsi Est című lapot, később a Pécsi Katolikus Tudósítót. 1930-tól tagja a Független Kisgazdapártnak. Az 1939. évi választásokon Baranyában, a szentlőrinci választókerületben képviselőjelölt; a csalások ellenére mindössze 45 szavazattal maradt alul a kormánypárti főszolgabíróval szemben. A német megszállás után részt vett az ellenállási mozgalomban; Pécsett kommunista vezetőket rejtegetett. A nyilas hatalomátvétel után a Gestapo letartóztatta, Sopronkőhidára került, ahonnan 1944 novemberében szabadult. Pécs felszabadulása után a várost irányító intézőbizottság és a nemzeti bizottság tagja. 1945. december 17-étől Pécs város képviselője az Ideiglenes Nemzetgyűlésben. 1945 elejétől az FKGP városi szervezetének ügyvezető elnöke és a vármegyei pártvezetőség tagja. 1945. március 6-án beválasztották a Baranya vármegyei törvényhatósági bizottságba és a kisgyűlésbe. 1945. november 4-én a Baranya–Tolna vármegyei választókerületben ismét mandátumot szerzett 1945. augusztus 20-tól az FKGP Országos Intéző Bizottságának tagja. Politikai magatartása miatt (ellenezte a köztársaság kikiáltását) a baloldali pártok támadásainak kereszttüzében állt. 1947. február 18-án Virág Ferenc megyés püspök Szekszárdra, a belvárosi plébániára helyezte át. 1947 nyarán kilépett a Független Kisgazdapártból, s a Demokrata Néppárthoz csatlakozott. Az 1947. évi parlamenti választásokon nem indulhatott, mert a Pécsi Központi Összeíró- és Választási Bizottság 1947. augusztus 17-én törölte a listáról azzal az indokkal, hogy az Ébredő Magyarok Egyesülete választmányi tagja volt. 1952-ben egy Szekszárd melletti kis faluban, Grábócon lett plébános. 1956 októberében Szekszárdon részt vett a kisgazdapárt alakuló ülésén. 1964. december 23-án Bonyhádra helyezték, de betegsége miatt nem foglalhatta el hivatalát.