Orosháza, 1898. május 22. – Budapest, 1990. július 21.

Középbirtokos családban született. Szülei kb. 500 kat. holdon gazdálkodtak. Iskoláit Orosházán kezdte, majd Szegeden tanult, az állami főreáliskolában érettségizett. Az első világháborúban a fogatolt vonatcsapatok kötelékében szolgált; hadnagyként szerelt le. Hazatérte után beiratkozott a budapesti Magyar Királyi József Műegyetemre; 1925-ben gépészmérnöki oklevelet szerzett. Miután nem tudott elhelyezkedni a szakmájában, szülei birtokán kezdett dolgozni, majd haláluk után a tőlük örökölt 112 kat. hold földön gazdálkodott; a korszerű magyar tejtermelés és a Yorkshire-sertés-tenyésztés egyik hazai úttörője. 1932-ben belépett a Független Kisgazdapártba. A helyi szervezet elnökévé választották. 1935-ben, az orosházi kerületben az FKGP képviselőjelöltje, de a szavazatok 43, 87 százalékával alulmaradt. 1939-ben szintén Orosházán indult, ezúttal 33, 20 százalékkal végzett a második helyen. 1941 után belépett a Magyar Parasztszövetségbe.
A második világháború idején többször behívták katonának, 1944-ben, mint gépészmérnök tíz hónapig a budapesti Mávag-ban dolgozott. A háború után részt vett a kisgazdapárt újjászervezésében, ismét a helyi, majd a járási pártszervezet elnöke lett. 1945. november 4-én a Békés vármegyei választókerületben nemzetgyűlési képviselővé választották.  1947. augusztus 31-én pótképviselő lett. Hamarosan visszavonult a politikai élettől, folytatta a gazdálkodást, szerződéses kapcsolatban állt a Sertéstenyésztő Nemzeti Vállalat orosházi kirendeltségével. Miután a földjét államosították, Budapestre költözött, 1950. szeptember 1-jétől a Ganz-Mávag-ban dolgozott. 1958-ban nyugdíjba ment, ezután az Agrárgazdasági Kutatóintézet téesz-üzemszervezési osztályán volt alkalmazásban 1967. december 31-ig. Később a Budapest XIII. kerületi IKV-nál vállalt éjszakai műszaki ügyeletet.