Murasiklós, 1902. június 10. – Budapest, 1986. április 10.

Apja cipészmester volt. Az elemi iskolát szülőfalujában végezte el, polgári iskolába Csáktornyán járt. Ott tanulta ki a lakatosszakmát is. A trianoni békeszerződés után Budapestre költözött, az Ikarus Automobil- és Repülőgép-alkatrész Rt.-nél kapott munkát. Házastársa szülőfalujába, Békésre költöztek, ahol önálló kisiparos lett. A harmincas évek elején szoros kapcsolatba került a helyi szociáldemokratákkal. Műhelye állandó színhelye volt a baloldali összejöveteleknek. Az olvasóköröket is igyekezett bevonni a politikai életbe. A második világháború alatt a csendőrség állandó megfigyelés alatt tartotta. 1943 őszén Nagykanizsára internálták, ahonnan csak 1944 nyarán térhetett haza. 1944. október 6., a község felszabadítása után megszervezte a Szociáldemokrata Párt helyi szervezetét. 1944 decemberében képviselőnek választották az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. Mint a helyi pártszervezet titkára híve volt a kommunistákkal való együttműködésnek, a két párt egyesülésének; mindezt tevékenységével is igyekezett előmozdítani. Az ötvenes évek elején Budapestre költözött, és a Lampert gyárban dolgozott. 1957-ben az elsők között jelentkezett a munkásőrségbe, ahol később, nyugdíjasként gondnoki állást is vállalt.