Nyíregyháza, 1920. október 7. – Budapest, 1992. január 14.

Alkalmazotti családban született, apja tisztviselő volt. Szülővárosa római katolikus elemi iskolája után a helybeli evangélikus leánygimnáziumban folytatta tanulmányait, 1938-ban érettségizett.

1947 nyarán rövid ideig a Magyar Szabadság Párt tagja, majd augusztusban belépett a Magyar Függetlenségi Pártba. A párt Szabolcs és Szatmár-Bereg megyei választási listáján képviselő-jelöltséget vállalt. Augusztus 31-én pótképviselő lett, Hegymegi Kiss Pál többes mandátumáról való lemondásakor, november 11-én behívták a törvényhozásba. Az MFP felbomlása miatt a pártból való kilépését már nem jelentették be a törvényhozásban. Mandátumát az Országos Nemzeti Bizottság 1947. november 20-án a többi függetlenségi párti képviselőéhez hasonlóan megsemmisítette. 1948. február 24-én megkísérelte elhagyni az országot, de a határon letartóztatták. Kihallgatása után rendőri felügyelet alá helyezték, s Márianosztrára internálták. Később Miskolcon, egy KÖMI-táborban őrizték. 1952. augusztus 11-én a fővárosból került haza szülővárosába, ahol rendőrhatósági felügyelet alá helyezték. 1953 és 1957 között építőipari technikumot végzett. Politikai múltja miatt csak adminisztratív beosztásokban alkalmazták, leghosszabb ideig, 1962 és 1974 között a fővárosi 4. számú Építőipari Vállalat munkaügyi osztályán dolgozott műszaki előadói beosztásban.