II. Lipót király szentesítette az 1791. évi törvényeket. Az 1791:XXIII. törvénycikk Isten egyházairól és az alapítványokról: „Ő szent felsége, mint az egyházak legfőbb kegyura, Isten egyházait jogaikban megtartandja és mindenféle alapítványokat az alapítók szándéka szerint igazgattat.” Az 1791:XXIV. törvénycikkel a király megerősítette az esztergomi érsek törvényes hatalmát, jogait és kiváltságait. Az 1791:LXXVI. törvénycikk A vallás ügyéről. Főbb §-ai: a protestánsoknak szabad nyilvános vallásgyakorlatot, templom- és iskolahasználatot biztosít; katolikus részre stólát nem tartoznak fizetni; hivatali kinevezéseknél a vallás nem jöhet tekintetbe; a protestáns vallásra való áttérést be kell jelenteni a királynak; vegyes házasság mindig katolikus plébános előtt kötendő, az ilyen házasságból származó gyermekek: ha az apa katolikus, minden gyermek az ő vallását követi, ha az anya katolikus: a lányokat katolikus vallásban kell nevelni, csak a fiúk követhetik apjuk vallását; protestánsoktól nem követelhető a római katolikus esküminta; házassági ügyeikben egyházi bíróságaik az illetékesek, amíg ezek megalakulnak, addig a világi bíróság jogosult intézkedni. A törvény hatálya nem terjedt ki Horvátországra. → szeptember 14.–október 13.