Az oldalon lévő Célzott keresés használatával, illetve a bejegyzések alatt található címkék segítségével könnyen megtalálhatja az Ön által keresett kronológiát

Bécsben II. Lipót király átvette a zsidók folyamodványát, amelyben sérelmeik orvoslását kérték.

Gr. Kollonich László kalocsai érsek hívására az országgyűlés katolikus (egyházi és világi) követeinek egy része értekezletet tartott Pozsonyban, és feliratban kérte a királyt, hogy november 7-i vallásügyi döntését változtassa meg. („1. Az áttérést büntetendő cselekménynek kell nyilvánítani. 2. A vegyes házasságból származó gyermekeket kivétel nélkül róm. kath. vallásban kell nevelni. 3. Az evangelikusok házassági ügyeit a szent szék bírálja meg. 4. Az evangeliumi vallás ne nyilváníttassék bevett vallásnak, mert különben a katholikus vallással egyrangú lenne, s a királyra is lealázó, ha Ő felsége az evangelikus vallás fejének mondja magát.”) → december 3.

Harminchárom növendékkel megnyílt a szombathelyi római katolikus szeminárium.

A gr. Kollonich László kalocsai érsek irányításával november 30-án megfogalmazott memorandumot egy 24 tagból álló küldöttség a király elé terjesztette, aki azt kiadta véleményezésre a magyar kancelláriának. → december 14., 1791. január 15.

Megjelent Abaffy Ferenc anonim röpirata: Declaratio Statuum catholicorum. (A kalocsai érsek által november 30-án tartott értekezleten meg nem jelent katolikusok nevében törvénytelennek nevezte az értekezlet szembehelyezkedését a király döntésével.)

A Kolozsvárott összeült erdélyi országgyűlésen Joan Bob fogarasi görög katolikus és Gerasim Adamović ortodox püspök a román nép nevében közös emlékiratot intézett II. Lipót királyhoz, amelyben az ortodoxok szabad vallásgyakorlatának kimondásáért, valamint a román nép negyedik nemzetként való elismeréséért folyamodtak. (Az emlékirat eredménye lett az 1791:LXVI. törvénycikk, amely az ortodoxoknak szabad vallásgyakorlatot biztosít, bár az ortodox vallást nem vette föl a négy bevett vallás mellé ötödiknek.)

Giombattista Caprara bécsi nuncius véleménye szerint II. Lipót a protestánsok zaklatásától tart, ez magyarázza november 7-i vallásügyi leiratát.

Szentmiklósi Timótheus református lelkész Győrött kiadta a maga és mások prédikációiból összeállított Katedrai Gyűjtemény, vagy: Különb-különbféle prédikációk című művét.

Miután a magyar kancellária megvitatta a gr. Kollonich László kalocsai érsek által készített memorandumot, az államtanács, az udvari konferencia s végül a király megerősítésében a vallásügyekről intézkedő törvényjavaslat módosított formában az országgyűlés elé került. A módosítás nem kedvezett a katolikusoknak, mert a rezolúciónak csupán néhány határozatát változtatta meg: az aposztáziánál minden egyes esetben még jelentést kíván tétetni az uralkodóhoz, de a büntetés kiszabását nem ajánlotta, ezt csak azon protestáns lelkészekre vonatkoztatta, akik valakit átcsábítottak magukhoz; a vegyes házasság is a régiben maradt, azzal a hozzátoldással, hogy a katolikus papok ez elé nem gördíthetnek akadályt.