A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Mozes Putnik szerb metropolita felirata II. Lipót királyhoz. (Kérte, hogy az országgyűlésre a szerb ortodox egyház főpapjai is kapjanak meghívót. A király a metropolitát és 7 ortodox püspököt hívott meg az országgyűlésre.)
| II. Lipót bejelentette trónra léptét. | Rendelet arról, hogy a felekezeti anyakönyveket a lelkészek tűzmentes helyen őrizzék. | A vatikáni államtitkárság II. József január 26-i rendeletét a régi kiváltságok visszaállításáról felületes és kétértelmű dolognak minősítette, amely a pápai képviseletet nagy óvatosságra inti. | Elhunyt II. József német-római császár, magyar király. | II. József gyóntatója hatására levelet írt VI. Pius pápának, amelyben magát és népét imáiba ajánlotta. | II. József rendelete a falusi plébániák betöltéséről. |
KRONOLÓGIÁK, ADATTÁRAK 6.
PÓK ATTILAA nemzetközi élet krónikája1945–1997
Budapest 1998 História • MTA Történettudományi Intézete |
KRONOLÓGIÁK, ADATTÁRAK 7.
FRISNYÁK ZSUZSAA magyarországi közlekedés krónikája1750–2000
Budapest 2001 História • MTA Történettudományi Intézete | A Külügyminiszterek Tanácsának párizsi találkozója. Résztvevõk: Bidault francia, Bevin angol, Byrnes amerikai, Molotov szovjet külügyminiszter. — május 2. Byrnes szóba hozza a Közép-Európában és a Balkánon állomásozó szovjet csapatok csökkentésének kérdését, és javasolja Bulgária, Magyarország és Románia fegyverszüneti feltételeinek módosítását. Molotov nem ért egyet a tervvel. — május 4. Byrnes javasolja, hogy tartsanak népszavazást a vitatott olasz–jugoszláv határrégióban, de Molotov ezt egész Venezia Giuliára és az Isztriai-félsziget területére is ki akarja terjeszteni. — május 6. Molotov felajánlja: amennyiben Triesztet Jugoszláviának ítélik, változtat álláspontján az olasz gyarmatok és a jóvátétel, valamint a Dodekaneszosz-szigetek hovatartozásának ügyében. Byrnes és Bevin elutasítja a tervet. — május 7. Határkérdés: Észak-Erdélyt Románia kapja; Bulgária megtarthatja Dél-Dobrudzsát; a Szovjetunió Besszarábiát és Észak-Bukovinát. → június 17.–július 12. |
