Összeállítják a Pray-kódexet. A kötet – egyebek mellett – tartalmazza a legkorábbi összefüggő magyar nyelvemléket, a temetések alkalmával elmondott, 26 soros ­magyar nyelvű prédikációt és egy hozzá kapcsolódó, 6 soros imádságot a halottért (Halotti Beszéd és Könyörgés), valamint a legrégibb magyar annalest, a Pozsonyi ­Évkönyveket. Részletek a Halotti Beszédből (mai átírással): „Látjátok feleim szemetekkel, mik vagyunk: íme por és hamu vagyunk. […] Ahogy ti is látjátok ­szeme­tekkel: bizony egy ember sem kerülheti el ez vermet, bizony mind ahhoz járó vagyunk. Imádjuk Urunk Isten kegyelmét e lélekért, hogy irgalmazzon őneki és kegyelmezzen, és bocsássa meg mind ő bűnét! És imádjuk Szent Asszony Máriát és Boldog Mihály arkangyalt, és  mind angyalokat, hogy imádjanak érte! És imádjuk Szent Péter urat, akinek ad(at)ott hatalom oldania és kötnie, hogy oldja mind ő bűnét.” A Könyörgés egykori feltehető olvasata: „Szerelmes brátim! Vimádjomuk ez szëgín ­embër lilkíért, kit Úr ez napon ez hamus ­világ timnücë belol menté, kinek ez napon tëstét tömetjök; hogy Úr ut këgyilméhel ­Ábraám, Izsák, Jakob kebelében helhezjë; hugy bírságnap jutván mënd u szentëi ës ünüttei küzëkön jou felol johtatnia íleszjë ut! Ës tiü bennetük. Clamate ter: kyrie eleison!” Mai értelmezése: „Szerelmes testvéreim! Imádjunk e szegény ember lelkéért, kit Úr e napon e hamis világ tömlöcéből mente, kinek e napon testét temetjük, hogy Úr őt kegyelmével Ábrahám, Izsák, Jákob keblében helyezze, hogy bírságnap jutva a mind Ő szentei és kiválasztottai között jobb felől iktatnia élessze fel őt!” A Pray-kódexben maradt fenn Árpád-kori kottás ­emlékünk is, valamint a házasságkötési szertartásrend legkorábbi hazai emléke is. A szertartás egy nászmise, amelynek keretében a pap megáldotta a gyűrűt (egyes számban: benedictio annuli), illetve a nászágyat (benedictio thalami).

< Prev		Next >