Az Urál hegységhez keletről csatlakozó ­erdővidék újkőkora. E meglehetősen egységes arculatú régészeti műveltséget a ­hagyományos időrend alapján három ­szakaszra tagolta a kutatás. (Korai: 5000/ 4500–3500; középső: 3500–3000; késői: 3000–2500.) Az egykori települések a tavak és kisebb folyók mellett voltak, maradványaik ezért később eltőzegesedtek. Főként a Jekatyerinburgtól nem messze feltárt ­si­giri és gorbunovói tőzegtelep ­szolgáltatott igen sok művészi fa- és csontfaragványt – ivócsanakokat, sí- és szántalpakat, evezőket, állat- és ­ember­figurákat. (→ 8000–­ 300)