A Kaukázuson át vezetett arab hadjáratok következtében a hegylánc északi sávjában élő iráni nyelvű alánok (a szarmaták utódai, akik évszázadokkal ­korábban a veszélyessé vált steppéről a hunok elől húzódtak a hegyekbe) a Don–Donyec vidékének ligetes steppei övezetébe költöznek, ahol folytatják korábbi földművelő életformájukat. Ők és a velük együtt élő onogur-bolgárok voltak a szaltovói régészeti műveltség (→ 740/750–950) legjelentősebb népi összetevői. Minden bizonnyal ezeknek az alánoknak a ­nyel­véből származnak a magyar nyelv alán kölcsönszavai.